(A sajtó életét befolyásoló történelmi, politikai események és adminisztratív intézkedések időrendje, a sajtóélet érdemleges történései)
1940. május 18. "Bukarestben a belügyminisztérium és a propagandaügyi minisztérium bizottságot szervezett, azzal a feladattal, hogy vizsgálják meg az összes bukaresti és vidéki lapok, folyóiratok, közlönyök, időszaki kiadványok kiadási engedélyét." - A hírt közlő Magyar Szó is szünetelni kényszerült szeptember elejéig.
1940. augusztus 28. Budapesten az 5555/1940. sz. kormányrendeletettel kiterjesztették a cenzúrát valamennyi sajtótermékre.
1940. augusztus 30. A Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetése alatti döntőbíróság meghozta ítéletét a magyar-román vitában; a "második bécsi döntés" értelmében Észak-Erdély a Székelyfölddel, Kolozsvárral és Nagyváraddal Magyarországhoz került.
1940. szeptember 4-8. Bukarestben fölfüggesztették az alkotmányt, Ion Antonescu tábornok miniszterelnököt a román állam vezetésére teljhatalommal ruházták föl. Lemondott a trónról II. Károly király, az ország uralkodója I. Mihály lett.
1940. szeptember 5-13. A magyar hadsereg bevonult Észak-Erdélybe. - A 7800/1940. M.E.sz. rendelettel a következő vármegyéket állították vissza Észak-Erdélyben: Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs, Maros-Torda, Udvarhely, Csík, Háromszék. A törvényhatósági jogú városok: Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti.
1940. szeptember 7. A Friss Hírek közölte Antonescu államfő nyilatkozatát a sajtóról: "A sajtónak követnie kell a kormány utasításait és tolmácsolnia kell programját és kiáltványait, azonkívül ismertetnie kell a kormány munkáját és annak eredményeit."
1940. szeptember 8. A Keleti Újság híre: "A Romániában élő magyar kisebbségi újságírók szakmai képviselete továbbra is az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Egyesület marad, az egyesület nagyváradi, szatmári és kolozsvári csoportjai az egyesület régi keretei között Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület elnevezéssel folytatják szakmai érdekeiket védő egyesületi életüket."
1940. szeptember 13. "Kolozsvár város illetékes katonai parancsnoksága rendeletet adott ki, a kolozsvári sajtótermékek megjelenésének szabályozásáról. A rendelet a magyar nyelvű /napi/lapok közül a Keleti Újság, Magyar Újság, Ellenzék és Estilap, a román nyelvűek közül a Tribuna további megjelenését engedélyezte s szabályozza ezenkívül a különböző hetilapok megjelenését is." (Keleti Újság, 1940. szept. 15.)
1940. szeptember 14. Antonescu tábornok Romániát "nemzeti-legionárius" államnak kiáltotta ki (1941. febr. 14-én eltörölték), vasgárdista többségű kormányt alakított.
1940. szeptember 25-27. Bukarestben az Újságírók szakszervezete és a Hivatásos Újságírók Egyesülete kizárta zsidó tagjait.
1940. október 1. Teleki Pál miniszterelnök fogadta a sajtókamara elnökét: "Kolosváry-Borcsa Mihály a kihallgatáson előterjesztést tett a miniszternek, hogy enyhítsenek a fennálló cenzúrarendeleten. A miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy rövidesen intézkedni fog e kérdésben." (Erdélyi Néplap)
1940. október 4. Utoljára jelent meg a Brassói Lapok, "a betiltott lapot a Miscarea Legionară című lap vásárolta meg, a sokmilliós értékű nyomdát 500.000 lejért, ebből is csak 80.000 lejt fizettek ki készpénzben, a többiről bont adtak." (Keleti Újság, 1941. febr. 4.) - További betiltott lapok: Aradi Közlöny (1940. okt. 9.); Népújság (1940. okt. 14.).
1940. október 5. Az Aranyosszék közölte a dél-erdélyi csonka megyék nevét és székhelyét: Bihar (Belényes), Kolozs-Torda (Torda), Kisküküllő (Balázsfalva), Nagyküküllő (Segesvár), Brassó (Brassó).
1940. október 9. A temesvári Déli Hírlap OSzK-ban őrzött kollekciójában (FM3/2114, 39. tekercs) egy gépelt papíron olvasható (a szerkesztőség egyik tagja írhatta): "1940. okt. 9-én délután értesítettek, hogy a lapot nem cenzúrázzák és így az nem jelenhetik meg. Számtalan közbenjárás után úgy Aradon, mint Temesvárott és Bukarestben november elején engedélyezték a Déli Hírlap cenzúrázását és így nov. 11. és 13-án megjelent. A további megjelenést az aradi legionista rendőrség megakadályozta azzal, hogy a nyomdákat bezárta. A temesi legionista prefektus engedélyével dec. 1-én újra megjelentünk, de dec. 14-én a bukaresti központi cenzúrahivatal főnöke értesített, hogy a lapot betiltotta. A Magyar Népközösség és személyes közbenjárásaink eredménytelenek maradtak, és az illetékes kormányhatóságok ígéretei ellenére 1940 évben egyetlen egyszer sem jelenhettünk meg. Nem jelent meg egyetlen népközösségi magyar lap sem egész Romániában, csak Franyó Zoltán (népközösségen kívüli, volt kommunista) kapott engedélyt 6 Órai Újság, majd Magyar Néplap /1941. jan. 23-án indult/ címen."
1940. november 23. Románia szerződést írt alá a tengelyhatalmakkal.
1940. november 26. A Budapesti Közlönyben megjelent a 7979/1940. M.E. sz. rendelet, mely (papír)korlátozó intézkedéseket vezetett be Észak-Erdélyben. - "Oly lapok, amelyek egy hónapnál nagyobb időközben jelennek meg, a jelen rendelet hatályának tartama alatt nem adhatók ki. E rendelkezés alól kivétetnek az egyetem, valamint a tudományos, irodalmi és művészeti egyesületek kiadásában, időszaki jelleggel nem bíró tudományos folyóiratok. A hatóságok és közhivatalok által kiadott közlönyök nem esnek a jelen rendelet korlátozó rendelkezései alá."
1940. november 26. Észak-Erdélyben bevezették a polgári közigazgatást.
1940. november 29. Romániában a vasgárdisták garázdálkodásai miatt elrendelték az ostromállapotot.
1940. december 14. A tordai Aranyosvidék elköszönt olvasóitól: "A búcsú pillanatában arra szeretnők kérni mindnyájukat, hogy ne sajnálják a jövőben sem azt a pár lejt, amibe az újság kerül és ne hiányozzék egyikük asztaláról sem a jó magyar lap, kultúránknak, élniakarásunknak hű kifejezője."

1941. január 5. A Budapesti Közlönyben megjelent a 100/1941. M.E.sz. rendelet, eszerint az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok, amelyek a "visszacsatolt keleti és erdélyi területen 1941. évi január hó 1. napján fennállottak, az 1941. évi március hó 31. napja után csak akkor jelenhetnek meg, ha további megjelenésük engedélyezését az 1941. évi február hó 28. napjáig kérik és a m. kir. miniszterelnök az engedélyt megadja".
1941. január 23. Romániában leverték a Vasgárda kétnapos lázadását.
1941. január 27. Bukarestben katonai diktatúrát vezettek be.
"1941. február 1-én lépnek életbe a sajtókamarai rendelkezések Erdélyben. Időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, segédszerkesztője, nyomdai szerkesztője, vezércikkírója, rovatvezetője csak a sajtókamarának tagja lehet." (Vármegyei Közélet, 1941. jan. 22.)
1941. március 20. "Ma egyetlen napilap jelenik meg Romániában, a temesvári Magyar Néplap. (...) A magyarság vezetői felszínre hozták egy központi nyomda és napilap kérdését (...) szükségesnek látják egy körforgó géppel felszerelt, központi magyar nyomda, részvénytársaság alapon való alapítását Nagyenyed székhellyel. Ez a nyomda vállalná az összes romániai magyar nyomtatványok és lapok kiadását, továbbá egy központi magyar napilap alapítását is." (Új Barázda)
1941. június 22-26. A német csapatok hadüzenet nélkül átlépték a Szovjetunió határát. Előbb Románia, majd Magyarország is hadat üzent.
1941. augusztus 1. "Az Országos Magyar Sajtókamara közleménye: a 4600/1941. M.E.sz. kormányrendelet szabályozza a napilapok oldalterjedelmét és ennek arányában az árát; a lapkiadó vállalat a választott csoportban a terjedelmet és az árat köteles betartani." (Reggeli Újság)

1942. december 28. Magyarországon fölemelték a sajtótermékek árát és korlátozták terjedelmüket.

1943. július 10. A Székely Szó közleménye szerint 1942-ben Kolozsvárott 41 lap jelent meg.

1944. március 19. A német csapatok megszállták Magyarországot.
1944. március 29. Magyarországon kormányrendelettel (1220/1944. M.E. sz.) megszűntették a zsidók sajtó-, színművészeti- és filmművészeti kamarai tagságát.
1944. április 29. Magyarországon elrendelték a teljes sajtócenzúrát. (10750/1944. sz. kormányrendelet)
1944. június 29. A Székely Szó híre: "Biró István, képviselő-főszerkesztő, a lap egyik alapítója, a m. kir. miniszterelnökség olyan irányú rendelete értelmében, hogy főszerkesztő vagy felelős szerkesztő csak hivatásos újságíró és a sajtókamara 1. oszt. tagja lehet, megválik főszerkesztői tisztjétől."
1944. augusztus 23. Románia fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és hadat üzent Németországnak.
1944. szeptember 12. Románia fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval; a szerződés kimondta, hogy a 2. bécsi döntés érvénytelen.
1944. szeptember 21. Megjelent a Scânteia (a bukaresti pártlap) első legális kiadása. - Következménye: évenként ünnepi megemlékezéseket tartottak, a hírlapok a munkássajtót idéző összeállításokat közöltek. 1961. augusztus 15-től az ünnepségek a Scânteia illegális megjelenésének évfordulóját köszöntötték, ez a dátum lett a román sajtó napja. (Az ötvenes években május 5-ét is ünnepelték, mint a szovjet sajtó napját.)
1944. szeptember 25. Közzétették az Országos Demokrata Arcvonal (ODA) antifasiszta programtervezetét, melyet az RKP dolgozott ki. Később csatlakozott a MADOSz (Magyar Dolgozók Szövetsége) is. - November 25-én a székelyudvarhelyi Szabadság az ODA lapjaként indult.
1944. október 10-11. A front átvonult Kolozsváron. Következménye: a lapkiadásban törés keletkezett, az addigi lapok (Ellenzék, Keleti Magyar Újság, Magyar Nép) megszűntek, pár héten belül újak indultak. Hasonlóan történt a többi erdélyi városban is.
1944. október 10. - A Monitorul Oficial-ban rendelet jelent meg a "felszabadított észak-erdélyi területek közigazgatását irányító kormánybizottság" felállításáról.
1944. október 16. Brassóban a MADOSz értekezletén kimondták a (Romániai) Magyar Népi Szövetség (RMNSz, MNSz) megalakulását. (Kongresszusai: 1945. máj. 6-13., Kolozsvár; 1946. jún. 28-30., Székelyudvarhely; 1947. nov. 21-23., Temesvár; 1948. dec. 10-12., Kolozsvár. Megszűnt: 1953. március). - Következménye: a hírlapok egy része az MNSz lapjaként jelent meg.
1944. október 25. A szovjet és a román csapatok Nagyvárad vonalánál elérték a 2. bécsi döntés előtti határt. Észak-Erdélyben ideiglenesen bevezették a szovjet katonai közigazgatást.
1944. november 11. Bukarestben megalakult az ARLUS, a Román-Szovjet Baráti Társaság.

1945. február 20. "Lapunk legközelebbi száma új címmel jelenik meg. A Bánáti Híradó helyett az időszerűbb és jobban hangzó Népszabadság kerül a lap fejére."
1945. március 6. Mihály király Petru Grozát miniszterelnökké nevezte ki.
1945. március 9. "Észak-Erdélyben már bevezették a közélet minden ágában az egyes személyek múltbeli magatartásának felülvizsgálatát és a purifikációs munka nagy léptekkel halad előre." (Népi Egység)
1945. március 15. "Az Újságírók Szakszervezetének tisztogató bizottságától. (...) Az újságírók voltak azok, akik a legtöbbet cselekedhették az uszítás, a gyűlölködés, a hazug propaganda terjesztése körül. (...) Az összes volt fő- és felelős szerkesztőt háborús bűnösnek ítéljük." (Erdélyi Szikra)
1945. március 23. A Groza kormány rendeleti úton betiltotta a fasiszta uszítás szolgálatában álló vidéki lapokat; magyar nyelvű lap nem volt köztük.
1945. március 30. Közzétették a 271. számú törvényt, a közalkalmazottak sorainak megtisztításáról.
1945. április 4. A hivatalos közlöny közzétette a 260.sz. törvényt, eszerint a bécsi döntés által Magyarországhoz csatolt területekre is kiterjesztették a Romániában életben levő törvények érvényességét.
1945. május 8. Németország fegyverletétele.
1945. május 13. Megalakult a Romániai Magyar Írók Szövetsége. Elnök: Nagy István, alelnök: Szabédi László, titkár: Méliusz József.
1945. augusztus 1. A Világosság közleménye: "hivatkozással arra, hogy 1945. július 13-án a Világosság túllépte a törvényességi keretet, a lap megjelenését 7 napra felfüggesztették." A következő szám augusztus 9-én jelent meg.
1945. augusztus 30. Művészek, írók és újságírók országos kongresszusa Bukarestben.
1945. december 15. Megalakult a Román Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottsága.

1946. Budapesten háborús bűnösként kivégezték a Sajtókamara volt elnökét, Kolosváry-Borcsa Mihályt.
1946. január 1. Megjelent a Szakszervezeti Élet 1. száma. Az indulás nehézségei: "Elég nehezen döcögtünk, hiszen a szerkesztőség tagjai nem voltak sem újságírók, sem szerkesztők. (...) Volt olyan számunk, amelynek belső kettős oldalát egy-egy üzem önkéntes levelezőinek írásai töltötték meg." (Szatmári Ilona. Munkásélet, 1976. dec. 17.)
1946. március 31. Megalakult a Bánsági Magyar Írók Szervezete; 1947-ben beolvadt az RMISz-be.
1946. június 17-18. Kolozsváron országos MNSz-sajtóértekezleten fő gondként a papírhiányt és a lapok anyagi helyzetét említették.
1946. június 20. A Népakarat c. lap híre: "Vlădescu-Răcoasa nemzetiségi miniszter szerint: elkészült a nemzetiségi törvény végrehajtási utasítása és a törvény rendelkezései szerint a legteljesebb egyenjogúság alapján adja meg a sajtó- és nyelvhasználat, az oktatás, a vallásgyakorlat, a közigazgatási és politikai élet terén a szabadságjogokat az összes nemzetiségek számára."
1946. június 28-30. Székelyudvarhelyen a 2. MNSz-kongresszussal egy időben a Romániai Magyar Írók Szövetsége (RMISz) is közgyűlést tartott, elnökké Gaál Gábort választották.
1946. augusztus 14.-szeptember 4. A Szovjetunióban több párthatározattal új kultúrpolitikai irányvonalat jelöltek ki, melynek lényege: a művészetek közvetlen pártirányításának a megszigorítása, elzárkózás a Nyugattól, az "éberség", a "forradalmiság" és a "hibák kiküszöbölésére hozott intézkedések" fontossága. Ezzel mindenféle alkotói bátorságot és kritikai szellemet megfojtottak. -Az elkövetkező két év alatt a szocialista tábor minden hírlapját elárasztották az irányvonalnak megfelelő írások.
1946. szeptember 26. A Romániai Magyar Írók Szövetsége taggyűlést tartott, s a közzétett kiáltvány szerint az MNSz oldalán kíván küzdeni.

1947. január 8-9. Az RKP KB ülésén (többek között) határoztak a párt szerepének és befolyásának növeléséről, megfogalmazták a szocialista forradalomra való áttérés feladatát.
1947. február 10. Románia Párizsban aláírta a Szövetséges Nagyhatalmakkal a békeszerződést. (A szerződést a bukaresti parlament 1947. augusztus 23-án ratifikálta; 1947. szeptember 15-én lépett érvénybe.)
1947. április 13. "Célunk az, hogy a legtehetségesebb levelezőinkből újságírók váljanak, a demokratikus sajtó utánpótlásai. Épp ezért arra kérjük levelezőinket, kisérjék figyelemmel, mi az az anyag, amit közlünk, és mi az, amit cikkeikből kivágunk." (Szakszervezeti Élet)
1947. szeptember 28. A Romániai Magyar Írók Szövetsége kolozsvári konferenciája a Román Írók Szövetségével való egyesülésről döntött.
1947. október 4-9. Bukarestben a Szociáldemokrata Párt kongresszusa a Kommunista Párttal való egyesülésről határozott. (Lásd még 1948. február 1. és 21-23.) - Következménye: 1948. február elején megszűntek a szociáldemokrata párt, a nemzeti parasztpárt, a nemzeti néppárt lapjai, román (Ecoul Târnavelor, Dreptatea, Deşteptarea), német (Freiheit) és magyar nyelvűek (Népakarat stb.) egyaránt.
1947. december 30. Mihály királyt lemondatták Románia trónjáról, kikiáltották a Román Népköztársaságot.

1948. január 12. Alakuló közgyűlést tartott a Romániai Írószövetség, az egyik alelnök Gaál Gábor lett.
1948. február 1. "Az Egységes Munkáspárt Kolozsmegyei Egységesítő Vegyes Bizottságának határozataként valamennyi érdekelt előfizető és olvasó tudomására hozzuk, hogy Szociáldemokrata Párt kolozsvári sajtószervei: az Erdély napilap és a Lumina hetilap 1948. január 31-ével beszüntetik megjelenésüket. E naptól kezdve az Egységes Munkáspárt helyi hivatalos sajtószervei az Igazság és a Lupta Ardealului." (Erdély)
1948. február 14-16. Megalakult a Romániai Demokrata Nők (Egységes) Szövetsége.- Következménye: a Dolgozó Nő az RDNSz lapja lett.
1948. február 21-23. Bukarestben az RKP VI. kongresszusán az RKP és a RSzDP egyesítéséből létrejött a Román Munkáspárt (RMP).
1948. február 27. A Román Munkáspárt, az MNSz, az Ekésfront és a Nemzeti Néppárt megalakították a Népi Demokrácia Frontját (Frontul Democraţiei Populare).
1948. március 11. Megjelent az Ifjúmunkás 1. száma. Az indulás emlékei: "A többség még hadilábon állt az alapvető nyelvhelyességi kérdésekkel is, ezért szabályos magyarórákat vettünk egy külön erre a célra megfogadott tanártól, ezenkívül stilizátorunk is volt" (Majtényi Erik). "A lap nyelvileg meglehetősen gyenge volt, de a lényeg, hogy létezzen magyar nyelven ifjúsági lap, amely a forradalmi idők szelét eljuttatja a fiatalokhoz, valamennyiünket megmozgatott." (Sebestyén György. Ifjúmunkás, 1972. jan. 20.)
1948. március 15. A kormány a Művészek, Írók és Újságírók Szakszervezeti Szövetsége útján 15 millió lej összegű alapítványt tett a képzőművészek megsegítésére.
1948. április 1. Az Erdélyi Népi Kárpát Egyesület (1945 márciusában alakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Kolozsvári Munkás Testedző Egyesület turista szakosztálya, a Gyopár és az Aurora Turista Egyesületek egyesüléséből) utolsó közgyűlése. Az ENKE lapja, az Erdély, utoljára 1948. máj./jún.-ban jelent meg.
1948. április 13. A Nagy Nemzetgyűlés megszavazta az RNK alkotmányát. A 31. szakasz szerint: "A sajtó, szólás, gyülekezés, a népgyűlések, felvonulások és tüntetések szabadsága biztosítva van. E jogok gyakorlását az biztosítja, hogy a nyomdai eszközök, a papír és a gyülekezési helyek a dolgozók rendelkezésére állnak."
1948. május 28. "Marosvásárhelyen megalakult a Scânteia-barátok köre." (Szabad Szó.)
1948. május 28. Megkezdődött a községi szövetkezetek egységesítése, gyakorlatilag ekkor szűnt meg a Szövetség, a hitelszövetkezetek központja. - Következménye: megszűnt a Szövetkezeti Értesítő, megjelent a szovjet mintát propagáló Szövetkezeti Újság és Szövetkezeti Tanulmányi Szemle.
1948. június 11. A Nagy Nemzetgyűlés elfogadta az ipari, bank, biztosítási, bánya és szállítási vállalatok államosítására vonatkozó 119. sz. törvényt. Államosították - többek között - azokat a nyomdákat, amelyek legalább egy rotációs géppel vagy 30 lóerős gépi berendezéssel rendelkeztek (22. szakasz), valamint a legalább 10 lóerős gépi berendezéssel fölszerelt írógépszalag-, karbonpapír-, sapirográf tintákat stb. gyártó üzemeket (44. szakasz). Az államosítást erős központosítási akció követte, öt év alatt "nyomdaipari vállalatokká" váltak a hajdani nyomdák.
1948. július 17-18. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület "időszaki bizottsága" két napos értekezletet tartott Kolozsváron, ősszel a Mezőgazdasági Főiskola átvette az EMGE vagyonát. Az EMGE lapja, az Erdélyi Gazda 1945-ben szűnt meg.
1948. augusztus 4. és szeptember 18. Megjelent a 177. sz. vallási kultuszrendelet, valamint a 243. sz. rendelet, amely az elismert felekezetek püspökségeinek számáról és a főpapok kinevezéséről döntött. -Következménye: a felekezeti folyóiratok megszűntek, csupán a rendszerrel "kiegyező" felekezeti lapok maradtak fönn.
1948. augusztus 6-8. A Szabad Szó cikksorozatban magyarázta meg, hogy miért egyesül a Népújsággal. "Azt javasoltuk az MNSz központi sajtóosztályának, hogy igyekezzen két lapját, a marosvásárhelyi Szabad Szót és a brassói Népújságot egyesíteni s ezáltal a Székelyföld lakosságának kezébe megerősödött, jobban szerkesztett napilapot adni, fegyverül abban a harcban és munkában, amelynek élén a Román Munkáspárt áll. A Szabad Szó nem szűnik meg, hanem keddtől kezdve Népújság címen fog megjelenni." /A brassói Népújság viszont megszűnt./
1948. augusztus. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa rendeleti úton állami jutalomdíjakat létesített, melyekkel kiemelkedő alkotásokat, köztük "publicisztikai teljesítményeket" kívánt jutalmazni.
1948. október 20. Vasile Luca cikke (A nemzeti kérdés megoldása a Román Népköztársaságban) szerint a romániai magyarságnak 1948-ban 12 napi-, 10 hetilapja és 25 időszaki kiadványa volt; összesen: 47. Huszonhárom év múlva Jordáky Lajos (Korunk 1971. 3.sz.) megszámolt: 11 hírlapot, 19 folyóiratot, 1 üzemi, 6 iskolai és 3 hivatalos lapot, meg 2 kétnyelvű folyóiratot; összesen: 42. /Vesd össze: 1978 (1)./

1949. február 6. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület beolvadt az RNK Méhész Egyesületébe.
1949. március 3-5. Az RMP KV plenárisán határozatot fogadtak el "a mezőgazdaság szocialista átalakításáról és a munkásosztály, valamint a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséről". Március 3-ára virradólag többszáz családot telepítettek kényszerlakhelyre.
1949. március 19-21. Bukarestben a "dolgozó ifjúság egységesítő kongresszusán" az Ifjúmunkás Szövetségbe (IMSz, alakult 1947. márc.) vonták össze a többi ifjúsági szervezetet.
1949. március 25-27. Bukarestben az írók kongresszusán megalakították a Román Népköztársaság Írószövetségét.
1949. március 29-31. Az RNK értelmiségi kongresszusa Bukarestben.
1949. április 12. Az erdélyi megyék: Arad, Bihar, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kisküküllő, Máramaros, Maros, Nagyküküllő, Szamos, Szatmár, Szeben, Szilágy, Torda, Temes, Udvarhely. (Világosság)

1950. február 12. Bejelentették az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszűnését. Folyóirata, az Erdélyi Múzeum 1947-ben jelent meg utoljára.
1950. március 27. Párizsban megtartották az Újságírók Nemzetközi Szövetségének kongresszusát, a szocialista országok újságírói nem vehettek részt, mert nem kaptak beutazási vízumot. (Népsport, 1950. ápr. 2.)
1950. június 20. A Pravda közölte Sztálin A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései c. tanulmányát. Ennek "hatása" a szocialista tábor sajtójában még sokáig érződött.
1950. augusztus 22. Törvényrendeletet adtak ki, eszerint: "Brassó város Sztálinváros nevét viseli, a dolgozó emberiség nagy lángelméje, a szovjet nép vezetője, népünk felszabadítója és szeretett barátja, Joszif Visszárionovics Sztálin tiszteletére." -A város az 1960. december 24-i területrendezési törvénnyel kapta vissza eredeti nevét.
1950. szeptember 6. A Nagy Nemzetgyűlés megszavazta az RNK közigazgatási-gazdasági (rajon) beosztásáról és a néptanácsok választásáról szóló 5/1950. sz. törvényt. Az országban 28 tartományt alakítottak, ezek magukba foglalták a 177 rajont, 144 várost és 4042 községet. Az erdélyi tartományok (zárójelben a tartományi központ): Arad (Arad), Bihar (Nagyvárad), Hunyad (Déva), Kolozs (Kolozsvár), Maros (Marosvásárhely), Nagybánya (Nagybánya), Radna (Beszterce), Szeben (Nagyszeben), Szörény (Karánsebes), Sztálin (Sztálinváros), Temes (Temesvár). - Maros tartomány rajonjai: Balázsfalva, Dicső, Erdőszentgyörgy, Gyergyó, Ludas, Maros, Régen. - Sztálin tartomány rajonjai: Sepsi, Kézdi, Kovászna, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Alsórákos és Predeal. (Lásd még 1952. július 20.) - Következménye: Szilágy megye lapja, a Szabadság megszűnt, de Nagykárolyban újraindult mint rajoni lap.
1950. december 3. Néptanácsi választások. A lapok alcímében az "ideiglenes bizottság" helyett rajoni/tartományi néptanácsok jelentek meg.

1951. április 23. "A sajtólevelező a proletár közvélemény parancsnoka" - Sztálint idézte a Romániai Magyar Szó cikke.
1951. augusztus 18. "Megnyílt a munkás- és parasztlevelezők /értsd: sajtólevelező/ első kongresszusa". (Romániai Magyar Szó)
1951. augusztus 20-21. Karhatalommal Máriaradnára hurcolták a ferencrendi szerzeteseket. Sokszorosított lapjuk: Erdélyi Ferences Futár.
1951. október 27. A székelyudvarhelyi Szabadság így írt saját megszűnéséről: "Amíg rajonunk hetilappal rendelkezett, a nagy számban magyar nemzetiségtől lakott többi rajon helyi sajtó nélkül volt tartományunkban. Éppen ezért tartományunk Pártbizottsága úgy döntött, hogy Sztálinvárosban egy magyar nyelvű napilapot indít, amely átfogva az egész tartományt, ki tudja elégíteni a dolgozók igényeit. Pártunk Központi Bizottsága és a minisztertanács mellett működő sajtóigazgatóság jóváhagyta a tartományi magyar nyelvű napilap megjelenését. A sztálini nemzetiségi politika győzelmének egyik újabb bizonyítéka ez." - Hasonló módon megszűnt (a szintén Sztálin tartományhoz tartozó) Csíkszeredában a Vörös Zászló. Sztálinvárosban a két lap utódaként megindult a Vörös Zászló, de egy éven belül beolvadt a marosvásárhelyi Előrébe.
1951. október 28. Az RNK Írószövetsége egynapos értekezletet tartott, és kitűzte a feladatokat, pl. "a szerkesztőségek tegyenek intézkedéseket az éberség és az igényesség megnöveléséért a közlendő kéziratokat illetőleg"; javasolták még: "a bírálati munka tervszerűsítését" és a "román és magyar írók és kritikusok tervszerű együttműködésének megszilárdítását". (Utunk, 1951. nov. 9.)

1952. január 25. A Vörös Zászló sajtólevelezői tanfolyamot indított Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. - A tartományi napilapok még a hatvanas években is adtak ki sajtólevelezőknek szóló mellékleteket.
1952. április 10. Idézet a Világosság elköszönő cikkéből: "Az MNSz két központi lapja, a Romániai Magyar Szó és a Falvak Dolgozó Népe, központi helyzeténél fogva egyre kielégítőbben végzi az MNSz-tagság körében felvilágosító és mozgósító feladatait a szocializmus építésének és a békéért folyó harcnak soron következő feladataira. Mindez indokolatlanná teszi a Világosságnak, mint az MNSz tartományi lapjának további fenntartását."
1952. július 20. Közzétették az RNK alkotmánytervezetét. (1952. szeptember 24-én lépett életbe.) Az RNK térképének újrarajzolása 18 tartományt eredményezett: Arad, Bacău, Bîrlad, Bucuresti, Constanta, Craiova, Kolozsvár, Galaţi, Hunyad, Iasi, Nagybánya, Nagyvárad, Pitesti, Ploiesti, Suceava, Sztálin, Temesvár tartományok, Magyar Autonóm Tartomány (MAT). A MAT rajonjai: Csík, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Maroshévíz, Marosvásárhely, Régen, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely. A MAT közigazgatási központja Marosvásárhely városa. - Mindegyik volt tartomány területét módosították, Bihar új nevet kapott: Nagyvárad tartomány lett. (Lásd még 1956. január 17.)
1952. augusztus 5. A Vörös Zászló a Magyar Autonóm Tartomány pártlapjaként jelent meg, noha az ország területi-adminisztratív átszervezésének törvényét csak szeptember 27-én tették közzé.

1953. március 5. Meghalt Sztálin.
1953. március 18. A "dolgozók kérésére", a RMP Központi Vezetősége és az RNK Minisztertanácsa határozata értelmében a bukaresti nyomdaipari kombinátot J.V. Sztálinról nevezték el.
1953. december. A moszkvai Novij Mir-ben megjelent Pomerancev cikke Az őszinteségről az irodalomban címmel, amelyben az irodalmi sematizmus ellen emelt szót. Írása az "olvadás-korszak" nyitánya.

1956. január 17. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége a 12/1956. sz. törvényerejű rendeletével módosították az ország közigazgatási beosztását. A tartományok számát 18-ról 16 csökkentették. Megszűnt Arad tartomány, Arad rajont Temesvár tartományhoz csatolták. - Az erdélyi tartományok a következők lettek: Hunyad, Kolozsvár, Magyar Autonóm Tartomány, Nagybánya, Nagyvárad, Sztálin, Temesvár. (lásd 1960. december 24.)
1956. február 14-25. Az SzKP XX. kongresszusa föltárta és elítélte Sztálin személyi kultuszát és következményeit. Zárt ülésen Hruscsov négy órás beszédben ismertette Sztálin bűneit. Fordulópont az SzKP politikájában és ideológiájában.
1956. június 18. A bukaresti írókongresszust üzenetben köszöntötte az RMP KV: "az íróknak és kritikusoknak fokozott munkát kell kifejteniök, hogy műveikkel a párt politikájának megvalósítására mozgósíthassák a dolgozókat. (...) A párt szigorúan elítéli az irodalmi alkotás irányításának bürokratikus, adminisztratív módszereit, az irodalom nivellálását és uniformizálását." (Vörös Zászló, 1956. jún. 21.)
1956. július 5. Az SzKP KB határozata a személyi kultusznak és következményeinek fölszámolásáról. - A szocialista táboron belüli "lazulás" eredménye: magyar nyelvű lapok indultak (újra) 1957-ben: Ifjúmunkás, Korunk, Munkásélet, Napsugár, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények.

1957. június 28.-július 3. Az RMP KV plenáris ülése úgy határozott, hogy "a propagandának és a sajtónak behatóan kell foglalkoznia az országunkban folyó szocialista építőmunka konkrét kérdéseivel". (Ifjúmunkás)

1959. szeptember. A Scînteia szerkesztőségi cikke a pártos, igényes bírálatról. (Visszhangja: Igaz Szó, 1959. 12.sz. p.960.)
1959. július 2. A kolozsvári Bolyai és Babes egyetemek tanszemélyzetének együttes ülésén bejelentették a két egyetem egyesítését. - Következménye: a Studia Universitatum V. Babes et Bolyai címváltozása.

1960. október 18-24. Badenben tartották az újságírók 2. világtalálkozóját. Az Előre tudósításait az október 19-25. számok hozták.
1960. december 24. A Nagy Nemzetgyűlés módosította az alkotmányt, közzétették, majd megszavazták a "területi-közigazgatási beosztás megjavításának törvényét". A tartományok száma nem változott, de területük és elnevezésük - részben - igen. Zárójelben a módosított név: MAT (Maros-Magyar Autonóm Tartomány), Nagybánya (Máramaros), Nagyvárad (Krisána), Sztálin (Brassó), Temesvár (Bánát). (lásd 1968. február 16.)

1962. június 15. A 417/1962. sz. törvényerejű rendelettel létrehozták a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottságot, "mely az államigazgatás központi szerve, fő célja: valóra váltani a párt és az állam politikáját a művelődés és a művészet terén." A bizottságot folyóiratkiadási joggal is fölruházták (lásd: Művelődés, Új Élet).

1963. november 22-23. Az RNK Írószövetségének Bizottsági ülésén az Irodalmi sajtó és az alkotás kérdései címmel beszámoló hangzott el: "Folyóirataink feladata, hogy a marxista-leninista esztétika tudományos álláspontjáról még több erővel küzdjenek a szocialista realista művészet támogatásáért." (Utunk, 1963. dec. 6.)

1965. március 19. Elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej, pártfőtitkár.
1965. március 22. Az RMP KB első titkárává (1967. december 9.: az Államtanács elnökévé; 1974. március 28.: alkotmánymódosítás után az RSzK elnökévé) választották Nicolae Ceauşescut.
1965. július 19-24. A IX. kongresszuson döntöttek arról, hogy a Munkáspárt neve ismét Kommunista Párt legyen.
1965. augusztus 21. A Nagy Nemzetgyűlés kikiáltotta Románia Szocialista Köztársaságot.

1968. február 16. A Nagy Nemzetgyűlés megszavazta a 2/1968. sz. törvényt az ország közigazgatási-területi átszervezéséről. A közigazgatási területi egységek: megye, város, község. Az erdélyi megyék (zárójelben a megyeközpont) : Arad (Arad), Beszterce-Naszód (Beszterce), Bihar (Nagyvárad), Brassó (Brassó), Fehér (Gyulafehérvár), Hargita (Csíkszereda), Hunyad (Déva), Kolozs (Kolozsvár), Kovászna (Sepsiszentgyörgy), Krassó-Szörény (Resicabánya), Máramaros (Nagybánya), Maros (Marosvásárhely), Szatmár (Szatmárnémeti), Szeben (Nagyszeben), Szilágy (Zilah), Temes (Temesvár). - Következménye: magyar nyelvű megyei hírlapok indultak Kovászna és Hargita megyében, az új megyeközpontokba 5-6 év alatt nyomdát telepítettek.
1968. február 20. A Hivatalos Közlöny közölte az RSzK alkotmányát.
1968. március 21-23. A Hivatalos Közlönyben Minisztertanácsi határozat jelent meg, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság összetételével. A bizottság magyar tagjai: Bene József, Csíky András, Hajdu Győző, Horváth Imre, Kovács György (színész), Létay Lajos, Sütő András, Székely Zoltán. A végrehajtó büró tagja: Domokos Géza. A bizottság alárendeltségébe tartoznak a fővárosi és megyei nagyobb nyomdák. A papírkiutalásról a Nyomdaügyi Főigazgatóság hivatott dönteni, a "kedvezményezettek" közé tartozott az Írószövetség és az Újságírószövetség is.
1968. május. A "párizsi tavasz": diáktüntetések. - Romániában diáklapok kiadására adtak engedélyt.
1968. augusztus 21. A "prágai ősz": a Varsói Szerződés tagállamai (Románia kivételével) csapatokat küldtek Prágába.
1968. október 24-25. Az RKP KB plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében, november 19-én a Szocialista Demokrácia Egységfrontja (az RSzK minden politikai és társadalmi alakulatát felölelő szervezet) megtartotta alakuló ülését. A megyei napilapok december 20-án közölték az egységfront alapító okmányát.
1968. november 15. Bukarestben alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Elnöke: Péterfi István. Alelnökök: Takács Lajos, Király Károly, Méliusz József, Maros Tibor. Titkár: Kopándi Sándor. Bürótagok: Anderkó József, Bányai László, Demeter János, Dukász Anna, Kovács Zoltán, Egri Sándor, Fábián Magda, Kovács B. Mihály, Márton Júlia, Nagy Sándor, Sütő András, Valter József, Szilágyi Dezső.

1969. május 29. Írószövetségi fiókok helyett Írói Egyesületek alakultak Brassóban, Kolozsvárott, Marosvásárhelyt, Temesvárott.
1969. augusztus 6-12. Az RKP X. kongresszusa. Meghirdették a "sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építési korszakát".
1969. november 23. Heti másfél órás adásidővel beindult a Román Televízió magyar nyelvű műsora.

1970. április 17. Bukarestben plenáris ülést tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. A jelentés megelégedéssel szólt a párt kisebbségi politikájáról.
1970. december 18. Újabb okirattal szabályozták a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság működését. Feladatkörébe tartozott irányítani és egybehangolni a kiadói tevékenységet és termelést, valamint a terjesztést; jóváhagyta a könyvkiadók évi és távlati tematikai terveit.

1971. március 12. A M. Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülése. A menesztett Maros Tibor helyett fölvették Antalfi Andrást. A Tanács tagjai lettek: Rehon József, Portik Béla, Hajdu Győző, Puskás György, Ács Alajos, Pongrácz P. Mária, Huszár Sándor, Márki Zoltán, Demény Lajos, Pusztai Kálmán. Alelnökké választották: Bodor Pált, Domokos Gézát, Fazekas Lajost, Szabó Albertet, Halász Zoltánt.
1971. július 6. Nicolae Ceauşescu az RKP KB ülésén előterjesztette javaslatait "a politikai-ideológiai tevékenység, a párttagok, az összes dolgozók marxista-leninista nevelésének javítására vonatkozó intézkedésekről", eszerint: "növelni kell a sajtó szerepét pártunk ideológiai nézeteinek propagálásában. Biztosítani fogjuk a kulturális-művészeti kiadványok határozott politikai orientációját a szocialista, harcos művészet és irodalom előmozdítására." (Művelődés, 1971. 7.sz.)
1971. szeptember 15. - A 301.sz. Törvényerejű rendelettel létrehozták a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanácsot, amely magába olvasztotta a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottságot. (Művelődés, 1971. 10. sz.)
1971. október 5. Az RKP KB határozata értelmében a Ştefan Gheorghiu Társadalompolitikai és Vezetőkáder-továbbképző Akadémián újságíró szakot hoztak létre, három éves képzési idővel. "A fakultáson ugyanakkor rövid ismeretfelfrissítési és politikai-ideológiai tanfolyamokat szerveznek a sajtóban és a kiadóknál dolgozók számára." (Fáklya)
1971. november 3-5. A KB ülésén Nicolae Ceauşescu ismertette az RKP programját "az ideológiai tevékenység javításáért, a tömegek általános műveltségi színvonalának emeléséért és szocialista neveléséért, társadalmi viszonyainknak a szocialista erkölcs és a kommunista etika és méltányosság elveire való alapozásáért." (Vörös Zászló)

1972. január. A Filológiai Társaság Nagyenyeden szervezte meg első magyar nyelvművelő konferenciáját, melyen "sajtónk számos kérdése is sorrakerült, újabb lehetőséget nyitva a korszerű népszolgálat számára nemzetiségi életünkben". (Új Élet, 1972. 2.sz.)
1972 tavasz. Az IMSz KB versenyre hívta az ország diáklapjait. A 278 diáklap közül a Rădăcini = Gyökerek és a Freamăt is díjat kapott.

1974. április 1. A Hivatalos Közlönyben megjelent a 3/1974.sz. törvény, az RSzK sajtótörvénye, eszerint: a "sajtó rendeltetése állandóan küzdeni az RKP politikájának, a szocialista etika és méltányosság magasztos elveinek valóra váltásáért" -"a sajtó hozzájárul a párt által az életről és a társadalomról vallott tudományos, dialektikus és történelmi materialista felfogás érvényre juttatásához, forradalmi kérlelhetetlenséget tanúsít az obskúrus, visszahúzó és embertelen felfogásokkal és álláspontokkal szemben". - "Az együttlakó nemzetiségek soraiba tartozó dolgozók számára anyanyelvű sajtószervek útján is adva vannak a tájékoztatási és véleménynyilvánítási feltételek". A törvény rögzítette a kiadói, szerkesztői és terjesztői feladatköröket, tíz paragrafusban összefoglalta a tilos témákat és meghatározta, hogy e tilalmak betartásáért a lap főszerkesztője a felelős. A "Sajtó-és Nyomtatványügyi Bizottság figyelemmel kíséri a rendelkezések betartását, hogy megelőzze az olyan sajtóanyagok terjesztését, amelyek ellentétben állnának e rendelkezésekkel, adott esetben értesítve a főszerkesztőt vagy helyettesét, akinek kötelessége megtenni a szükséges intézkedéseket." - A büntetések között a törvény utalt a "szamizdatokra": "nyilvános tájékoztatásra szánt eszköz törvényes engedély nélküli nyomtatása vagy terjesztése bűncselekményt képez és 3 hónaptól 2 évig terjedő fogházzal vagy pénzbüntetéssel büntetendő." /Vesd össze: 1978 (2)./ -Következménye: a lapok kolofonjában megjelentek a szerzőségi adatok. Szigorodott az "öncenzúra".
1974. május 7. A központi és megyei lapok közzétették az RKP KB titkárságának határozatát "a sajtó tevékenységének javításáról és a papírfogyasztás ésszerűsítéséről". Elhatározták a terjedelem és a példányszám csökkentését. Intézkedtek a "párt-, az állami- és társadalmi szervek és szervezetek, a vállalatok és intézmények alapjaiból fizetett újság-, folyóirat- és más kiadvány-előfizetések törlésére." - Következménye: 1974 májusa és 1976 májusa között több napilap hetilappá változott (Vörös Lobogó, Szatmári Hírlap, Megyei Tükör, Hargita), a többi napilap csökkentett oldalszámmal, 42x30-as formátumban jelent meg.
1974. október 16. Elnöki rendelettel Kolozsvár (Cluj) hivatalos nevét Cluj-Napoca-ra változtatták.

1976. június 2-4. A politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusa.
1976. szeptember 14. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál útnak indítása.

1977. június 29. A Hivatalos Közlöny közölte az RKP KB határozatát az alkotói szövetségek, szerkesztőségek "kollektív vezetőségei szerepének és felelősségének növeléséről a dolgozók tájékoztatásában és nevelésében." Eszerint: "a Sajtó- és Nyomtatványügyi Bizottságot átszervezik, a továbbiakban állami ellenőrzést gyakorol a sajtóra vonatkozó törvények alkalmazása felett, ugyanakkor részt vesz az újságírók megerősítésében, figyelemmel kísérve a sajtóban dolgozókra vonatkozó összes törvényes előírások alkalmazását."

1978 (1). A Hét Évkönyve 1978 (részcíme: Haza, szülőföld, nemzetiség) függelékben közreadta a romániai magyar lapok és folyóiratok szerkesztőségi címlistáját. A fölsorolás 26 címet tartalmazott: Bányavidéki Fáklya, Brassói Lapok, Dolgozó Nő, Előre, Falvak Dolgozó Népe, Fáklya, Hargita, A Hét, Ifjúmunkás, Igazság, Igaz Szó, Jóbarát, Korunk, Matematikai Lapok, Megyei Tükör, Munkásélet, Művelődés, Napsugár, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Szabad Szó, Szatmárí Hírlap, Tanügyi Újság, Új Élet, Utunk, Vörös Lobogó, Vörös Zászló. - A lista nem tartalmazta a többnyelvű vagy ritkán megjelenő diáklapokat (Echinox, Gînduri Studenţeşti, Hajnal, Fiatal Szívvel stb.) és a következő négyet: Hivatalos Közlöny, Keresztény Magvető, Méhészet Romániában, Református Szemle. (Vesd össze: 1948. október 20.)
1978 (2). A Ceauşescu-éra sajtóviszonyairól 1992-ben nyilatkozott Keszthelyi Gyula, hajdani főszerkesztő: "Az öncenzúrának 'köszönhetően' az olvasószerkesztőnek, s a cenzornak szinte alig akadt már dolga. Másodfokon minden kéziratot kötelező módon elolvasott valaki a szerkesztőség vezetői közül. Általában a főszerkesztőhelyettes. Mielőtt a már tipografizált kézirat eljutott volna a nyomdába, még két szűrőn ment keresztül 1978-ig. Először a megyei pártbizottság propaganda osztályán nézték át és csak azután mehetett a nyomdába. Minden szövegnek - vezércikktől az apróhirdetésig -, és minden képnek és rajznak át kellett esnie ezen a szűrőn. A cenzúrát Romániában másként hívták. A hivatalt Sajtó- és Nyomtatványügyi Bizottságnak nevezték. (...) A bizottság feloszlatása után, 1978-tól a cenzúrát a megyei pártbizottság aktivistái végezték." (Molnár János: Az egyetlen. p.17.)

1980. február 11-12. A szocialista nevelés és oktatás első kongresszusa.

1982. június 24-25. A politikai nevelés és a szocialista kultúra 2. kongresszusa.

1983. március 30. A Hivatalos Közlöny közzétette az Államtanács törvényerejű rendeletét "a sokszorosító készülékek, az írások reprodukálásához szükséges anyagok és az írógépek rendszeréről". Eszerint belügyminisztériumi engedély kellett az írógépek birtoklásához. Évenként friss írásmintával kellett az engedély meghosszabbítását kérvényezni.
1983. július 26. Az RKP KB politikai VB megvizsgálta és jóváhagyta az ideológiai és politikai nevelési intézkedések programját.

1985. december. Megszűnt a Művelődés (és német társlapja), helyette egy ívnyi magyar (illetve német) nyelvű anyag jelent meg a Cîntarea României (lásd ott) című folyóiratban.
1988. április 3. Egy párthatározat megtiltotta a helységnevek "idegen nyelvű" megnevezését, nyomtatásban (és az elektronikus médiákban) csak románul volt szabad azokat közreadni. - Következmény: minden közleményben és a hírlapok, folyóiratok alcímében és kolofonjában a megyék, helységek neve román nyelven jelent meg.

1989. december 22. Romániában megbukott a Ceausescu-diktatúra, eltörölték a (hivatalosan nem létező) cenzúrát. - Néhány hetilap és folyóirat esedékes/decemberi számát kinyomtatták ugyan, de kereskedelmi forgalomba nem került: Napsugár, A Haza Sólymai, Dolgozó Nő, Utunk. Több folyóirat utolsó, decemberi számát januárban (új címmel) nyomtatták.
1989. december 23. után - új lapok jelentek meg: Szabadság, Székelyudvarhely; Székely Újság, Kézdivásárhely stb. A hírlapok és a folyóiratok (valamint a hivatalos közlöny) jó része új címet választott: Bányavidéki Fáklya - Bányavidéki Új Szó, Dolgozó Nő - Családi Tükör, Előre - Romániai Magyar Szó, Falvak Dolgozó Népe - Falvak Népe, Fáklya - Bihari Napló, Hargita - Hargita Népe, A Haza Sólymai - Szivárvány, Ifjúmunkás - Fiatal Fórum, Igaz Szó - Látó, Igazság - Szabadság, Jóbarát - Cimbora, Megyei Tükör - Háromszék, Munkásélet - Valóság, Szabad Szó - Temesvári Új Szó, Szatmári Hírlap - Szabad Szatmári Hírlap - Friss Újság - Szatmári Friss Újság, Tanügyi Újság - Közoktatás, Új Élet - Erdélyi Figyelő, Utunk - Helikon, Vörös Lobogó - Jelen, Vörös Zászló - Népújság. Nem változtatott címet: Brassói Lapok, Echinox, A Hét, Keresztény Magvető, Korunk, Matematikai Lapok, Napsugár, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Református Szemle, Tett. Újraindult: Művelődés, Revista Medicală = Orvosi Szemle, Unitárius Közlöny.

A kronológia összeállításához fölhasznált szakirodalom

Cristescu, Octavian et al. Istoria românilor. Epoca modernă si contemporană. Manual pentru clasa a VIII-a. E.D.P., Buc., 1992.
Eseménytükör - 40 év a huszadik századból. (In: A Hét Évkönyve 1984.)
Glatz Ferenc: Magyarok a Kárpát-medencében. Összeáll. és szerk. ~. História könyvek. Pallas, Bp., 1989.
Magyarország történeti kronológiája. 3. köt. 1848-1944. Akadémiai, Bp., 1993.
Molnár János: Az egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok története. Szeged, 1993.
Molnár P. József: Erdélyi határok. Területi-közigazgatási változások kronológiája 1945-1981. (In: Erdélyi Magyarság, Bp., 1994. aug.)
Standeisky Éva: A sztálinizmus kultúrájának kronológiája. (In: A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Corvina, Bp., 1992.)
Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953. Kisebbségi adattár I. Bp.- Szeged, 1994.